Hogyan kell kiszámítani a jövedelemadó visszatartását
Attól a pillanattól kezdve, hogy egy vállalat bérel egy munkavállalót, az utóbbi köteles levonni a bérszámfejtésből a jövedelemadó (IRPF) által megkövetelt visszatartások összegét .
A diszkontált összegeket akkor fogják figyelembe venni, amikor a munkavállalónak be kell fizetnie a jövedelemadó-bevallást, mivel azok olyan előlegek, amelyeket a vállalat a munkavállaló részéről a kincstárba lép be, és hogy megváltoztathatják a bevallásra vagy fizetésre szánt összeget a nyilatkozatban évben.
Segítünk, hogy megtudjuk, hogyan kell kiszámítani a jövedelemadó visszatartását .
Az IRPF forrásadó mindenki számára azonos?
Az a összeg, amelyet a társaság a munkavállaló jövedelemadóként megtartott, nem rögzített, és ezért a munkavállaló körülményeitől függően változik. Az IRPF visszatartásának kiszámításához hogyan kell tudni, hogy :
- Bruttó fizetés
- A szerződés típusa
- Személyes körülmények:
- kor
- Gyermekek felelősek
- A szülők felelősek
- A munkavállaló vagy eltartottjai fogyatékossága vagy fogyatékossága
- Családi állapot: egyedülálló, házas, elvált, stb.
- Kifizető nyugdíj
- A gyermekek alimentumok kifizetése
- A kompenzációs nyugdíj kifizetése a korábbi házastársnak
- A szokásos tartózkodási hely megszerzése
Az IRPF megtartásának kiszámítása
Az IRPF -nek a bérszámfejtésben való visszatartásának kiszámításához egy százalékarányt meg kell szorozni a munkavállaló teljes éves bruttó jövedelmével. Ez a százalékarány a törvényben van meghatározva, mindegyik fizetésétől függ, és az évi 24% -tól a legfeljebb 17 707 euróig terjedő bérekig terjed, legfeljebb 300% -ot meghaladó bérek esetében 45% -ig.
Így ha egy munkavállaló (egyedülálló, eltartott gyermek nélkül vagy más törvényes körülmények között) évente 17 000 eurót számít fel, akkor ezt az összeget 0, 24-re kell szoroznia, hogy tudja, hogy az éves IRPF-visszatartása 4, 080 euró lesz. Ez a százalékarány azonban megváltozik, ha a törvényben szereplő személyes körülmények valamelyike érvényes, például ha eltartott gyermeke van, házasok vagy otthon vásárolt.
A végső összeget az egyes bérszámfejtésekben osztják ki, hogy megakadályozzák a munkavállalónak a teljes összeg kifizetését a jövedelemkimutatás során .
Indikatív táblázat az IRPF visszatartási százalékának meghatározásához:
Éves fizetés (€)
visszatartás
0 - 17.707
24%
17.707 - 33.007
28%
33, 007 - 53, 407
37%
53, 407 - 120, 000
43%
120 000 - 175 000
44%
175 000 - 300 000
45%
Több mint 300.000
45%
Mivel minden munkavállaló személyes körülményeiben számtalan helyzetet adhat, ami megváltoztatja ezt a százalékot, ajánlott, hogy a megtartásért fizetendő végösszeg kiszámításához forduljon az adójoggal foglalkozó ügyvédhez az összes konkrét adat nyújtásához.
Ha a munkaszerződés során a személyi körülmények megváltoznak, a munkavállalónak a lehető leghamarabb értesítenie kell a vállalatot, mivel ez előnyös lehet a munkavállaló számára, és így alacsonyabb megtartási arányt alkalmazhat. E körülmények megváltoztatását a 145-es modell bemutatásával kell elvégezni, amely felelős a megtartandó új összeg újraszámításáért.
Hogyan befolyásolja a jövedelemadó-visszatartás a jövedelemadó-bevallást
Az IRPF által a munkavállalók bérszámfejtésében tett visszatartások szerint a jövedelemkimutatást különböző módon befolyásolhatja:
- Ha a munkavállalónak tett levonások nagy terheléssel járnak, akkor lehetséges, hogy a túltöltési összeget visszajuttatják az eredménykimutatásba.
- Ha a levonások alacsonyak, a munkavállalónak valószínűleg meg kell fizetnie a különbséget, amikor a jövedelemadó bevallja.
- A munkavállalónak nem kell bevételi nyilatkozatot tennie, ha az éves bruttó fizetés kevesebb, mint 22 000 euró vagy 11 200 euró, ha több vállalatnál nyújt szolgáltatásokat.
Az IRPF-ben fizetett természetbeni juttatások és jövedelem
A jövedelemadó-nyilatkozat elkészítésekor a "visszavonások" részben rögzítenünk kell mind a készpénzt, azaz a pénzben kapott pénzeket, mind a természetbeni juttatásokat, azaz a munkavállalók által használt árukat, jogokat vagy szolgáltatásokat. vagy a piaci árnál alacsonyabb áron, vagy ugyanolyan áron, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben található meghatározás szerint.
Ezek a természetbeni jutalmak olyan jövedelemnek számítanak, amelyet a Treasury a bérszámfejtésünkön kapott pénzbeli kifizetéseknél, vagyis az adóhatóságnak fizetett fizetésért fizetnek, az a jövedelem, amelyet az adóbevallás során fizetünk. Nyertünk, és levonjuk az adóalapból, amikor eljött az idő a jövedelem kimutatására.
A természetbeni jövedelem esetében azonban ez nem történhet meg, és ezért mindig a számlán szereplő jövedelmet, azaz a munkáltatónak a munkavállalóknak nyújtott természetbeni juttatásért fizetendő kifizetést tartalmazzák. . Az a tény, hogy a munkáltató a munkavállaló bérszámfejtésénél befolyásolja-e ezt a bevételt, attól függ, hogy az egyes társaságok milyen megállapodást kötöttek.
Ha a letétet továbbítják, akkor az megjelenik a munkavállaló bérszámfejtésén, diszkontálva a kapott bruttó összeget. Ha nem továbbítják, a természetbeni kártérítés értékeként megjelenő összeget maga a tárgy értéke és a betét is képezi, amely hozzáadódik a munkavállaló által megkapandó bruttó értékhez.