Hogyan kell kiszámítani a jövedelemadó visszatartását

Attól a pillanattól kezdve, hogy egy vállalat bérel egy munkavállalót, az utóbbi köteles levonni a bérszámfejtésből a jövedelemadó (IRPF) által megkövetelt visszatartások összegét .

A diszkontált összegeket akkor fogják figyelembe venni, amikor a munkavállalónak be kell fizetnie a jövedelemadó-bevallást, mivel azok olyan előlegek, amelyeket a vállalat a munkavállaló részéről a kincstárba lép be, és hogy megváltoztathatják a bevallásra vagy fizetésre szánt összeget a nyilatkozatban évben.

Segítünk, hogy megtudjuk, hogyan kell kiszámítani a jövedelemadó visszatartását .

Az IRPF forrásadó mindenki számára azonos?

Az a összeg, amelyet a társaság a munkavállaló jövedelemadóként megtartott, nem rögzített, és ezért a munkavállaló körülményeitől függően változik. Az IRPF visszatartásának kiszámításához hogyan kell tudni, hogy :

  • Bruttó fizetés
  • A szerződés típusa
  • Személyes körülmények:
    • kor
    • Gyermekek felelősek
    • A szülők felelősek
    • A munkavállaló vagy eltartottjai fogyatékossága vagy fogyatékossága
    • Családi állapot: egyedülálló, házas, elvált, stb.
    • Kifizető nyugdíj
    • A gyermekek alimentumok kifizetése
    • A kompenzációs nyugdíj kifizetése a korábbi házastársnak
    • A szokásos tartózkodási hely megszerzése

Az IRPF megtartásának kiszámítása

Az IRPF -nek a bérszámfejtésben való visszatartásának kiszámításához egy százalékarányt meg kell szorozni a munkavállaló teljes éves bruttó jövedelmével. Ez a százalékarány a törvényben van meghatározva, mindegyik fizetésétől függ, és az évi 24% -tól a legfeljebb 17 707 euróig terjedő bérekig terjed, legfeljebb 300% -ot meghaladó bérek esetében 45% -ig.

Így ha egy munkavállaló (egyedülálló, eltartott gyermek nélkül vagy más törvényes körülmények között) évente 17 000 eurót számít fel, akkor ezt az összeget 0, 24-re kell szoroznia, hogy tudja, hogy az éves IRPF-visszatartása 4, 080 euró lesz. Ez a százalékarány azonban megváltozik, ha a törvényben szereplő személyes körülmények valamelyike ​​érvényes, például ha eltartott gyermeke van, házasok vagy otthon vásárolt.

A végső összeget az egyes bérszámfejtésekben osztják ki, hogy megakadályozzák a munkavállalónak a teljes összeg kifizetését a jövedelemkimutatás során .

Indikatív táblázat az IRPF visszatartási százalékának meghatározásához:

Éves fizetés (€)

visszatartás

0 - 17.707

24%

17.707 - 33.007

28%

33, 007 - 53, 407

37%

53, 407 - 120, 000

43%

120 000 - 175 000

44%

175 000 - 300 000

45%

Több mint 300.000

45%

Mivel minden munkavállaló személyes körülményeiben számtalan helyzetet adhat, ami megváltoztatja ezt a százalékot, ajánlott, hogy a megtartásért fizetendő végösszeg kiszámításához forduljon az adójoggal foglalkozó ügyvédhez az összes konkrét adat nyújtásához.

Ha a munkaszerződés során a személyi körülmények megváltoznak, a munkavállalónak a lehető leghamarabb értesítenie kell a vállalatot, mivel ez előnyös lehet a munkavállaló számára, és így alacsonyabb megtartási arányt alkalmazhat. E körülmények megváltoztatását a 145-es modell bemutatásával kell elvégezni, amely felelős a megtartandó új összeg újraszámításáért.

Hogyan befolyásolja a jövedelemadó-visszatartás a jövedelemadó-bevallást

Az IRPF által a munkavállalók bérszámfejtésében tett visszatartások szerint a jövedelemkimutatást különböző módon befolyásolhatja:

  • Ha a munkavállalónak tett levonások nagy terheléssel járnak, akkor lehetséges, hogy a túltöltési összeget visszajuttatják az eredménykimutatásba.
  • Ha a levonások alacsonyak, a munkavállalónak valószínűleg meg kell fizetnie a különbséget, amikor a jövedelemadó bevallja.
  • A munkavállalónak nem kell bevételi nyilatkozatot tennie, ha az éves bruttó fizetés kevesebb, mint 22 000 euró vagy 11 200 euró, ha több vállalatnál nyújt szolgáltatásokat.

Az IRPF-ben fizetett természetbeni juttatások és jövedelem

A jövedelemadó-nyilatkozat elkészítésekor a "visszavonások" részben rögzítenünk kell mind a készpénzt, azaz a pénzben kapott pénzeket, mind a természetbeni juttatásokat, azaz a munkavállalók által használt árukat, jogokat vagy szolgáltatásokat. vagy a piaci árnál alacsonyabb áron, vagy ugyanolyan áron, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben található meghatározás szerint.

Ezek a természetbeni jutalmak olyan jövedelemnek számítanak, amelyet a Treasury a bérszámfejtésünkön kapott pénzbeli kifizetéseknél, vagyis az adóhatóságnak fizetett fizetésért fizetnek, az a jövedelem, amelyet az adóbevallás során fizetünk. Nyertünk, és levonjuk az adóalapból, amikor eljött az idő a jövedelem kimutatására.

A természetbeni jövedelem esetében azonban ez nem történhet meg, és ezért mindig a számlán szereplő jövedelmet, azaz a munkáltatónak a munkavállalóknak nyújtott természetbeni juttatásért fizetendő kifizetést tartalmazzák. . Az a tény, hogy a munkáltató a munkavállaló bérszámfejtésénél befolyásolja-e ezt a bevételt, attól függ, hogy az egyes társaságok milyen megállapodást kötöttek.

Ha a letétet továbbítják, akkor az megjelenik a munkavállaló bérszámfejtésén, diszkontálva a kapott bruttó összeget. Ha nem továbbítják, a természetbeni kártérítés értékeként megjelenő összeget maga a tárgy értéke és a betét is képezi, amely hozzáadódik a munkavállaló által megkapandó bruttó értékhez.