Hogyan és miért alakul ki a szivárvány

A szivárvány olyan meteorológiai jelenség, amelyet az égen megjelenő fényfrekvenciák spektruma jelent . Ez akkor fordul elő, amikor a napsugarak áthaladnak a vízcseppeken a légkörben, és sokszínű íjat hoznak létre az emberi szem előtt. Ha érdekli, hogyan és miért alakul ki a szivárvány, részletes tájékoztatást adunk erről a témáról.

1

Az első személy, aki tudományos magyarázatot adott erre a meteorológiai jelenségre, 1637-ben René Descartes volt. Magyarázata a fénysugarak által tükröződő reflexiós és refrakciós jelenségeken alapult, amikor az egyik médiumról a másikra jutott.

2

Abban a pillanatban, amikor egy fénysugár egy csepp vízbe kerül, ez a fény színekre bomlik . Emellett a gerenda iránya is kicsit változik. Amikor eléri a csepp ellentétes oldalát, a fény megpróbál kijutni belőle. Azonban egyik fél nem sikerül, és visszafelé tükröződik. Mivel a csepp falai íveltek, 138 ° -os szögben visszafelé visszavezetjük a fényt. Pontosan ez a szög magyarázza a szivárvány kialakulásának okait.

3

Amikor egy személy észleli ezt a jelenséget, a pontok halmaza 138 ° -os szöget zár be a nap fényével, azaz egy ívvel. Általában azonban csak egy részt veszünk figyelembe, mert a gyűrű másik része a földtől elvág. Ennek ellenére a szürkehályog szélén lehet a teljes gyűrűt megfigyelni, ha a nap a hátunkon van.

4

Érdekes azt is tudni, hogy ha egy kicsit félre mozdulunk, a fény, amit megfigyelünk, más lesz. Ezért minden helyzetben más szivárványt látunk. Logikusnak tűnik, hogy két ember, még akkor is, ha együtt vannak, teljesen különböző szivárványokat lát.

5

Lehet, hogy kettős szivárványt, még hármasat is láthatunk. Ez azért magyarázható, mert a fény a kilépés előtt több visszaverődésen megy keresztül. A második szivárvány azonban általában sokkal csillogóbb, mint az első. Ezenkívül nagyobbnak tűnnek, mert 130 ° -os szögben visszafelé haladnak.